A f�rfi vizsg�lata:

Spermogram

Mi jelent rendelleness�get?
Ha a spermiumok sz�ma milliliterenk�nt 30 milli�n�l kevesebb:OLIGOSPERMIA �s ha egyetlen spermium sem l�that� a mint�ban:azoospermia.

A norm�lis spermogram krit�riumai:

Mennyis�ge: 2-5 ml
Sz�ma:500 milli�/ml spermium
Mozg�konys�guk:ejakul�ci� ut�n 1 �r�val min.60%-uk, ejakul�ci� ut�n 4 �r�val min.40%-uk mozog.
�letk�pes:80-90%
Norm�lis form�j�:min.60%
fRUKT�Z:1GRAM/ML
Bakt�riumot nem tartalmaz.

N�zik m�g az �n. elfoly�sod�st is, ami azt jelenti, hogy k�z�s�l�skor csak addig marad v�dett a h�vely k�mhat�sa ellen a spermium, m�g nem foly�sodik el. Teh�t ha t�l hamar elfoly�sodik, az nem j�, mert mire fel�r, elpusztul, ill. fel sem �r.

Ha a spermogram komoly rendelleness�get mutat a f�rfi vizsg�lat�hoz is hozz�tartozik a hormonvizsg�lat, illetve a sperma teny�szt�ses vizsg�lata.

�

A f�rfin v�gzett vizsg�latok teh�t:

Klinikai:h�mvessz� megtekint�se, tapint�sa, ond�vezet�k, here, prosztata, herezacsk� vizsg�lata
Spermavizsg�lat
Hormonszint meghat�roz�sok
M�szeres vizsg�latok:Doppler, termogr�fia, ultrahang....

A f�rfi medd�s�g okai

AZOOSPERMIA:A spermiumok hi�nyoznak:�a herecsatorn�k nem termelnek spermiumokat vagy termelnek, de nem jutnak el a prosztata ir�ny�ba kivezet� csatorna elz�r�d�sa miatt.

OLIGO-ASZTENOSPERMIA:Kev�s sz�m+cs�kkent mozg�sk�pess�g.Oka leggyakrabban a heres�rv.

TERATOSPRMIA:A spermiumok alakj�nak nagy r�sze deform�lt.

A f�rfi medd�s�g kezel�se:

Hormon�lis okokn�l: injekci�k, bromokriptin kezel�s, antibiotikumok(bakteri�lis fert�z�sn�l), f�rfihormonok adagol�sa sz�jon �t, enyh�bb esetben magn�zium, cink, vitaminok szed�se ill. �letm�d v�ltoztat�sok.( ne legyenek a her�k melegben, ker�lje a forr� f�rd�t, nyilv�nos f�rd�ket, sz�k als�nem�t, ne doh�nyozz�k, ne igyon alkoholt)

Seb�szeti kezel�s: heres�rv m�t�t, ond�vezet�kben l�v� akad�lyok elh�r�t�sa.

V�gs� megold�s a mesters�ges megterm�keny�t�s.

http://www.infertility.hu/inde.html

Mi okozza?

Sz�mos oka lehet annak, hogy egy p�rnak nem sz�letik gyermeke. Lehet v�letlen is - emlitett�k, hogy a teherbees�s val�szin�s�ge eg�szs�ges p�r v�dekez�s n�lk�li kapcsolata eset�n 1 �ven bel�l kb 96%. Az id� el�rehaladt�val azonban egyre n� a val�szin�s�ge annak, hogy valahol "baj" van. El kell felejteni azt a n�zetet, hogy csak a n� a hib�s!!!! Sz�mos vizsg�lat �s a medd�s�gi k�zpontokban dolgoz� orvosok tapasztalata azt mutatja, hogy kb. egyforma es�llyel lehet medd� a n�, ill. a f�rfi.

Ma azt mondj�k, hogy az esetek kb. egyharmad�ban csak a f�rfi, egy�t�d�ben a f�rfi �s a n� egyar�nt felel�s az�rt, hogy nem siker�l gyermeket "�sszehozni". Ez 53%!!!
Sajnos a f�rfiak ezt nehezen ismerik be. Nem tudj�k, hogy az androl�giai vizsg�lat �ppoly fontos r�sze a kivizsg�l�snak, mint a n�gy�gy�szati.
Ne gondolj�k, hogy kev�sb� f�rfiak, ha miattuk nem esik teherbe �let�k p�rja!
�ppen ez�rt, miel�tt r�szletesen t�rgyaln�m ezt a r�szt, had mondjak n�h�ny adatot:

Niels Skakkebaek �s t�rsai 1992-ben feldolgozt�k 61 orsz�g adatait az ejakul�tum t�rfogat�t �s spermiumtartalm�t illet�en. A r�sztvev� orsz�gok eg�szs�ges, fiatal �nk�ntesek ill. a kor�bbi �vek helyi statisztik�inak adatait adt�k meg. Az eredm�ny megd�bbent� volt: Az elm�lt 50 �vben az eg�szs�ges popul�ci� �tlagos spermasz�ma (�s t�rfogata) 50%-kal cs�kkent!!!
Franciaorsz�gban Pierre Jouannet a spermabankokba leadott spermiumokat ill. azok adatait vizsg�lva kimutatta, hogy Franciaorsz�gban 1975-1995-ig �vi �tlag 2,6%-kal cs�kkent a spermasz�m.
Mit�l lehet ez???
A kutat�k keresik a v�laszt. Az ma m�r biztos, hogy a k�rnyezetszennyez�snek, a megn�vekedett h�tt�rsug�rz�snak komoly szerepe van. (Csernobil t�l�nk sem volt t�l messze...) Ezen adatok t�kr�ben viszont �rthet�, a f�rfi medd�s�g kezel�se is egyre fontosabb tudom�ny.

A norm�l spermasz�m ma min. 20 milli�/ml. Ez n�h�ny �ve m�g 60 milli�/ml volt. Att�l, hogy az orvosok hol h�zz�k meg a hat�rt, m�g nem lessz t�bb megterm�kenyit�k�pes f�rfi.

�

A f�rfi medd�s�g vizsg�lata, kezel�se

A f�rfi kivizsg�l�sa els�sorban az ejakul�tum vizsg�lat�t jelenti. Ezt maszturb�ci� �tj�n, a lehet�s�gekhez k�pest steril k�r�lm�nyek k�z�tt v�gzik. A bakteril�giai eredm�nyen kiv�l a k�vetkez� adatokra kiv�ncsiak:

A norm�l�rt�kek alatt a teherbeejt� k�pess�g meredeken cs�kken, az ilyen esetekben a kezel�orvos hat�rozza meg a teend�ket. Enyh�bb esetekben segithet az inszemin�ci�, hiszen a sperma teljes mennyis�ge �tjut a m�hnyakon. Ezt a kezel�st megel�zheti a f�rfi hormon�lis stimul�ci�ja, melyhez - �pp �gy, mint a n�kn�l - gonadotropinokat, (ill. esetleg tesztoszteront) haszn�lnak. Ez a kezel�s a spermiumok �r�s�t �s a saj�t tesztoszteron k�pz�d�s�t serkenti. Mivel a f�rfi ivarsejtek nem k�t h�t, hanem 3 h�nap alatt �rnek be, a stimul�ci�nak is legal�bb ilyen sok�ig kell tartani. Ez nagyon hossz� �s f�jdalmas proced�ra (kb. heti 5 injekci�). A kezel�s ut�n viszont sokszoros�ra n�het a siker val�szin�s�ge. A s�lyosabb esetek kezel�se nem ilyen egyszer�. Ha nagyon kev�s spermium van, csak ICSI-vel lehet biztos a megterm�kenyit�s. (Vagy m�g azzal sem. Ilyenkor donorspermiumot lehet k�rni a megterm�kenyit�shez.)
Ha a spermavizsg�lat eredm�nye pozitiv, teh�t tal�ltak valami hib�t, legt�bbsz�r a k�vetkez� kateg�ri�k szerepelnek: